Gong Li 1965 december 31-én született Kína Liaoning tartományában, Shenyang-ban egy közgazdászprofesszor ötödik gyermekeként. Később a család átköltözött Shandong tartomány fővárosába, Jinan-ba, Li itt töltötte gyermekéveit. Nagyon szerette a zenét, így gyerekkorától kezdve arról álmodott, hogy egyszer híres énekesnő lesz belőle, diákként az éneklést és a táncot a többi tantárgy rovására is előnyben részesítette. 1985-ben azonban, amikor megpróbált jelentkezni Kína egyik legjobb zenei iskolájába, nem vették fel. Szülei belőle is közgazdászt szerettek volna nevelni (anyja is azon az egyetemen tanított, ahol apja volt professzor), így nem örültek lányuk művészi terveinek még azzal együtt sem, hogy Li a zenei iskola helyett a Pekingi Központi Dráma Akadémiára nyert sikeresen felvételt.

Miután 1989-ben sikeresen elvégezte az iskolát, egyből fejest ugrott a filmes világba és kezdetét vette egy furcsa, kétarcú karrier, a fiatal színésznő ugyanis a nagyívű kínai művészfilmek mellett jópár kirándulást tett a kommersz, helyenként már-már bárgyú hongkongi vígjátékok karaktereinek megformálásába is. Természetesen ebből az időszakból a leginkább jelentős alkotások a Zhang Yimou-val közös filmjei voltak. Az első ezek közül egy stewardess megformálása volt a ’89-es The Puma Action-ben, ami egy tajvani utasszállító gépet eltérítő géprablók történetét dolgozta fel, a színésznő számára pedig a Hundred Flowers Awards Legjobb Mellékszereplő díját hozta meg. Az egy évvel később forgatott Ju Dou címszereplőjeként egy brutális és impotens bányatulajdonos feleségét alakította, nevét igazán itt kezdte el megtanulni a filmes világ, a filmet ugyanis Oscar díjra is jelölték, valamint hatalmas sikerrel vetítették a rangos nemzetközi filmfesztiválokon, többek között Cannes-ban is. Egy évvel később egy újabb hatalmas sikerű filmet forgattak együtt Yimou-val, ez volt a Su Tong regényéből adaptált Raise the Red Lantern, amit egy rövid időre be is tiltottak Kínában, ami csak tovább fokozta a nemzetközi filmvilág érdeklődését. Akárcsak a Ju Dou-t, a Red Lantern-t is jelölték Oscar díjra, valamint számtalan más nemzetközi díjat is elnyert, köztük Yimou a Velencei Filmfesztivál Ezüst Oroszlán díját, Li pedig második Hundred Flowers Award-ját vihette haza.


A páros nagyszerű sorozata természetesen folytatódott, 1992-ben a The Story of Qiu Ju került ki a kezeik közül. A film ezúttal Yuan Bin Chen kötetéből készült, Li pedig egy falusi, igazi tenyeres-talpas parasztasszonyt alakított benne, akinek férjét elverte a falu elöljárója, ám a rendőrségi bejelentése során szembekerül a mindent elárasztó bürokratizmussal. A gyönyörűen fényképezett, finom humorral átitatott film nem csak a története miatt volt igazán érdekes, hanem a kínai falusi élet bemutatása, valamint az ott is meglévő falusi-városi emberek közötti kölcsönös ellentétek ábrázolása miatt is. Szokás szerint a film jelentős nemzetközi sikereket könyvelhetett el, Gong Li a Golden Rooster Awards Legjobb Színésznője díj mellett a Velencei Filmfesztivál Legjobb Színésznője díját, valamint a „Honorable Mention” díjat is elnyerte az alakításáért. 1994-ben a 30 év történetét feldolgozó To Live című drámával jelentkeztek, amiben Li ezúttal egy gazdag, ám a szerencsejáték függőség miatt elszegényedő férfi feleségét alakította, akit a megélhetés miatt különféle szolgai munkákra is rákényszerítenek. A filmet Golden Globe díjra jelölték, több díjat nyert el a Cannes-i Filmfesztiválon is, a színésznő pedig a Chlotrudis Awards Legjobb Színésznő díját kapta meg az alakításáért.


Hosszú időre az utolsó közös filmjük a francia-kínai koprodukcióban készült Shanghai Triad volt, ami az 1930-as években játszódott és egy fiatal fiú történetét mutatta be, aki a helyi triádfőnökhöz kerül „dolgozni”, feladata pedig a főnök csalfa barátnőjének felügyelete lesz. A nemzetközi díjeső ezúttal sem maradhatott el (Golden Globe jelölés, Cannes-i Filmfesztivál Nagydíj, stb.), ám a további közös munkának magánéletbeli szakításuk vetett véget. Egy évvel később, 1996-ban Li nagy meglepetést okozva férjhez ment egy szingapúri üzletemberhez, Ooi Wei Ming-hez, ettől kezdve pedig a korábbiaknál jóval kevesebb filmszerepet vállalt.


De térjünk vissza néhány sor erejéig a korábbi filmjeihez, ugyanis a karrierje nem csak Zhang Yimou filmjeiből áll. Miután 1989-ben befejezte tanulmányait, az első filmszerepet Han Hsian Li The Empress Dowager című munkájában kapta, ám a kissé nehezen követhető történetnek (is) köszönhetően a film nem tartozik a legelismertebb szerepei közé. 1993-ban Kaige Chen világhírű Isten veled, ágyasom (Farewell My Concubine) című rendezésében ő játszotta azt az asszonyt, aki a két főszereplő Pekingi Opera előadó közé keveredik. A három órás, 50 évet felölelő, a kínai történelembe is bepillantást engedő történet hangos nemzetközi sikert aratott, a számtalan elnyert díj közül Li számára a NYFCC Legjobb Színésznő díja jutott. A filmmel kapcsolatos érdekesség még, hogy ez volt az első olyan kínai film, amiben hongkongi színész is főszerepet kapott (Leslie Cheung), ám a szerepet eredetileg Jackie Chan-nek kínálták fel, aki a hírnevének védelme miatt végül lemondta a lehetőséget.


Hongkongban Gong Li Philip Chan Mr. Sunshine című munkájában debütált még 1989-ben, ám ennél a filmnél jóval fontosabb az egy évvel később bemutatott A Terracotta Warrior. A néha a magyar tévécsatornákon is látható film egy 3000 éves szerelmi történetet dolgoz fel, amiben egy harcos és egy előkelő asszony szerelembe esik, ám ezért mindkettejüket halálra ítélik. A közben az alkimisták által kidolgozott halhatatlanság szérumnak köszönhetően a férfi életben marad és 1930-ban kerül elő egy, terrakotta harcosokkal „telerakott” sírból. A filmet egy igazi nagyágyú, Ching Siu-Tung rendezte, ráadásul az akciókoreográfiákért is ő volt a felelős, így nem is volt kérdéses, hogy a film rengeteg HKFA jelölést kapott (amik közül kettőt meg is nyert), Gong Li is megkapta érte első HKFA jelölését (ő alakította a harcos szerelmét, „akivel” a modern korban is találkozik). Egy évvel később Wong Jing God of Gamblers sorozatának harmadik része a ’30-as évekbeli Shanghaiban játszódott, így evidensnek látszott, hogy a női főszerepre egy ismert „szárazföldi” kínai színésznő kapja, a választás pedig Li-re esett. Sajnos Chow Yun-Fat ebben a folytatásban már nem játszott, így a sztori java részét a Wong Jing/Stephen Chow páros néha igen fárasztó poénjai töltötték ki, ám a „gambling movie”-k rajongói számára ez a film is kihagyhatatlan. A tajvani színésznőből rendezővé avanzsált Sylvia Chang ’92-es Mary from Beijing-jében Li a főszereplő Ma Lei-t (ami úgy hangzik, mint a Mary név) alakította. Ma Lei egy Hongkongban élő kínai, aki két dolgot szeretne elérni az életben, megkapni a HK Azonosító kártyát, hogy „helybélinek” számítson, illetve, hogy a barátja elvegye feleségül, ám mindez nem megy túl könnyedén. A film Sylvia Chang-től megszokottan a HK történeteknél jóval komolyabb hangvételű, „életszagú” dráma, ám nem kapott túl sok figyelmet és elismerést.


1993-ban csak egyetlen HK filmben játszott, mégpedig Stephen Chow Flirting Scholar-jében, ahol olyan helyi sztárokkal játszhatott együtt Chow mellett, mint a legendás Cheng Pei-pei és Francis Ng. Egy évvel később a Dragon Chronicles: The Maidens három női főszerepének egyikét ő kapta Brigitte Lin és Man Cheung mellett, valamint Stephen Shin látványos, történelmi háborús filmjében, a The Great Emperor’s Concubine-ban is fontos szerepet játszott (valamint érdemes megemlíteni, hogy van egy Rosamund Kwan-nal közös fürdőzős jelenete is benne). Közben egy kínai-francia-tajvani koprodukció, az első Európában is „jegyzett” kínai művész, a hányatott sorsú Pan Yuliang festőnő élétéről készült Soul of a Painter főszereplőjeként is látható volt. 1996-ban Kaige Chen provokatív Temptress Moon-jában nyújtott alakításáért megkapta második HKFA jelölését, ám ennél jóval fontosabb, hogy (mint jópár másik filmje is) a Cannes-i Filmfesztiválon is elismerésekben részesült, a rákövetkező évben pedig a fesztivál zsűrijének is tagja lehetett.


A nemzetközi sikereknek is köszönhetően képességeire már ekkoriban felfigyeltek az amerikai filmes producerek, akik több szerepajánlatot is felkínáltak neki. A színésznő azonban egyrészt a szerepek minősége miatt, másrészt a saját angol nyelvtudásának hiányosságai miatt mindegyiket elutasította, kivéve a Chinese Box-ot, némileg érthetően. Ez a történet ugyanis Hongkongban játszódott és 1997 elejétől június 30-ig, azaz a kínai hatalomátvételig tartó időszakot ölelte fel, a főszereplői egy kamera segítségével igyekeztek megörökíteni az utókor számára az „igazi” Hongkongot. Li a főszereplő angol férfi (Jeremy Irons) szerelmét játszotta, az angol/amerikai színészek mellett pedig olyan nevek is láthatóak voltak benne, mint Maggie Cheung (a fotós) és Michael Hui.


Gong Li következő filmjére mintegy két évet kellett várni, ám a filmrajongóknak megérte a hosszú várakozás, hiszen Kaige Chen következő nagyköltségvetésű története, a The Emperor and the Assassin mindenképpen megérte a várakozást. A látványos és lebilincselő film természetesen rengeteg nemzetközi elismerésben is részesült, ám Li újfent két évre „eltűnt” és csak 2000-ben tért vissza Zhou Sun Breaking the Silence című drámájával, amiben egy szegény, elvált asszonyt alakított, akinek a fia süket és szeretne venni neki egy hallókészüléket, ám a szerkezetnek elérhetetlen ára van. A korábbi szuperprodukciókhoz képest a film egyfajta kamaradarabként volt felfogható, ám így is hozott a színésznőnek egy „menetrendszerű” Golden Rooster Legjobb Színésznő díjat. A közös munka újabb két évvel később folytatódott a rendezővel, a 2002-ben forgatott Zhou Yu’s Train-ben Li alakította a címszereplő keramikus hölgyet, aki egy orvossal és egy költővel keveredik szerelmi háromszögbe.


Közben a filmezés mellett a Berlini Filmfesztivál zsűrijének volt az elnöke 2000-ben, amit 2002-ben a Velencei Filmfesztivál, majd 2003-ban a Tokiói Filmfesztivál zsűrijének elnöklése követett. A People Magazin a világ 50 legszebb embere közé választotta, a L’Oreal kozmetikai cég „szépség nagykövete” is volt, a Shanghai Tang ruhaipari cég is reklámarcának választotta. 1998-ban egy francia állami kitüntetést is átvehetett a filmes munkásságáért, míg a népszerű amerikai rockegyüttes, a Red Hot Chili Peppers egyik számát is ő ihlette.
Újabb filmszerepére azonban újabb 2 évet kellett várni. Ezúttal Wong Kar-Wai-nak sikerült visszacsalogatnia a filmvászonra, a sztárokkal telezsúfolt 2046-ban a főszereplő Tony Leung egykori szerelmének névrokonát, Su Lin Zhen-t alakította, majd a három rövidfilmből álló Eros szintén Wong Kar-Wai által rendezett epizódjának is főszereplője volt.


Hosszú idő után pedig az amerikai producereknek is sikerült becserkésznie. Rengeteget gyakorolta az angol nyelvet, hogy magabiztosabb legyen, ha ezen a nyelven kell megszólalnia, ám amikor elvállalta az Egy gésa emlékirataiban Hatsumomo szerepét, még mindig hallás után gyakorolta be a szövegeit. A három főszerep közül rá hárult a leghálátlanabb karakter, a nem túl szimpatikus Hatsumomo megformálása, ám még így is sikerült az NBR Award legjobb mellékszereplő díját megszereznie. A film a nyugati világban hatalmas sikert aratott, ám Kínában betiltották, a japán karakterek kínai megformálói miatt pedig sokan eleve hiteltelennek tartották, bár amerikai regény lévén már eleve nem is kellett volna ilyen igényeket támasztani a filmmel szemben. Egy évvel később egy 20 évvel korábbi tévésorozat, a Miami Vice moziváltozatában is szerepet kapott, az alakításával kapcsolatban leginkább az emelhető ki, hogy egy kínai-kubai származású hölgyet alakított, így spanyolos akcentussal kellett betanulnia az angol szövegeit.

Egy film erejéig hazatért, az év végén bemutatott Curse of the Golden Flower-ben 11 év után ismét együtt dolgozott egykori kedvesével, Zhang Yimou-val. A Yu Cao színpadi művéből adaptált, fantasztikus látványvilágú, a nyugati igényeknek is megfelelően elkészített, sztárokkal teletűzdelt (Chow Yun-Fat, Ye Liu, Jay Chou) film tarolt a különféle filmfesztiválokon és díjkiosztókon, Li pedig „végre” megkapta a császár feleségének megformálásáért a HKFA Legjobb Színésznő díját is.
2007-ben eddig egyetlen filmszerepe van, a korábbi sikeres Hannibal Lecter filmek előzményét bemutató Hannibal Rising-ben játszotta a főszereplő nagybátyjának japán özvegyét, Lady Murasakit. A távolabbi terveivel kapcsolatban egyelőre az iMDB-n egy 2009-es Jim Carrey film, a Ripley’s Believe It or Not! látható, reméljük, azért a szülőföldjén is fog még forgatni.

Forrás: angol wikipedia, IMDB